Alexander Varshavsky molekuláris biológusnak adományozták idén a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetést.

Karikó Katalin a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért idei díjazottja az elismerést kedden vette át.

Vajon tényleg megfejtették az ezredfordulóra az emberi génkészletet, és valóban átléptünk-e a genetikai orvoslás korába? Az Index cikke.

Az USA-ban óriási verseny folyik az öregedés ellenes kezelések kifejlesztése területén, és számos bizarrnak tűnő próbálkozás kecsegtet eredménnyel, írja az OTSZ Online.

Michael N. Hall amerikai-svájci professzor kapta idén a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elnevezésű elismerést.

Május elején 150 genetikus, jogász, mérnök, bioetikus és kormánytisztviselő gyűlt össze titokban a Harvard Medical Schoolban, és a kiszivárogtatott információk szerint arról tárgyaltak, hogy a következő tíz év során mesterséges emberi genomot akarnak létrehozni.

Egy kórkép, amiről kevesen hallottak, és sokunk elképzelni sem tudja: afantázia. Az érintettek egy része addig nem is tudja, hogy nincs képzelete, amíg nem hall arról, hogy ez lehetséges.

A brit hatóság a hét elején zöld utat adott az új londoni orvosbioló­giai intézet kérelmének, hogy kutatási célból génmódosítási kísérleteket végezhessen emberi embriókon. Az engedély sok vitát kavar, írja a Népszabadság.

Az élő és a digitális világ közti vonal egyre halványul és közel az idő, mikor ez teljesen eltűnik – mondta a genetika Darth Vaderének nevezett Craig Venter a Népszabadság tudósítójának a Dublinban rendezett Euroscience Open Forumon.

Megszületik-e 2012-ben az első teljesen mesterséges sejt? A baktériumok háziasításával foglalkozó magyar kutató szerint még nem, de nem is lenne sok értelme – írja az [origo].